Heitkotter szenvedélye a vezetés iránt egyre nőtt, ahogy idősebb lett. Vezetési képességeit eleinte videojátékokkal fejlesztette, 18 éves korától azonban a valódi versenypályán is kipróbálta magát, autocross versenyeken indult. Az ezt követő néhány évre azt a célt tűzte ki, hogy helyezést érjen el az SCCA Solo National versenyeken, ahol végül megszerezte a Solo Autocross és a ProSolo National Champion címet. Hogy a versenyzést finanszírozni tudja, Heitkotter autóalkatrészeket fuvarozott egy vállalatnál, és több alkalommal lemondott az előléptetésről, hogy a kormány mögött maradhasson, bár csak egy teherautó kormányáról volt szó. Szabadidejében a Gran Turismóban fejlesztette képességeit, először az eredeti GT1-ben. A válság alatt elbocsátották állásából, és 30. évéhez közeledve a GT Academy volt az utolsó reménye arra, hogy teljesüljön élete álma, és professzionális autóversenyző lehessen.
Miután több mint 53 000 online riválist győzött le, és a legjobb 16 közé került a 2011-es amerikai döntőben, Heitkotter megtette a hosszú utat a tisztelet övezte angliai Silverstone Circuit pályára, és az amerikai GT Academy 2011-es bajnokaként elsőként nyerte el a vágyott piros bukósisakot. Amikor megkérdezték, milyen érzés volt áthaladni a célvonalon, azt válaszolta: „Ez volt eddigi egész versenyzési karrierem csúcspillanata, mert azt jelentette, hogy megvalósul életem álma, és profi autóversenyző lehetek.”
Heitkotter a lehető legjobban kihasználta ezt a lehetőséget, és sorban érte el a lenyűgöző eredményeket a profik között, ám még nem elégedett magával. A 2012-es idényt így jellemezte: „rengeteg sebesség, minimális szerencse”. Hálás a lehetőségért, és megtisztelőnek érzi, hogy kollégaként kezelik versenyzőtársai. Eddigi legnagyobb eredményének a híres Indianapolis Motor Speedway országúti pályán rendezett Grand Am versenyen elért pole-pozícióját tartja. Jövőbeli tervei: a sportautók helyett szeretne áttérni a nagyobb leszorító erejű, fedetlen kerekű versenyautókra vagy a sportautó-prototípusokra.
